Donkó László: Leselkedő
MikulásA Mikulást egy este
a sok gyerek megleste.
Megleste. És mit látott?
Csinálta a virgácsot,
s belerakta puttonyba.
Jaj, csak tán nem azt hozza!
Nagy csizmáját krémezte,
azután meg fényezte.
Mit tett még a puttonyba,
a sok gyerek megtudta,
cipőjében mind benne
lesz is holnap reggelre.
Lesz ott minden földi jó:
arany alma, zöld dió,
csokiból lesz valahány,
a sok gyerek várja már.
Azért titkon egy este,
a Mikulást megleste...
Donkó László: Mikulás de csudás!
Mikulás, Mikulás,
mindene de csudás:
Legszebb a puttonya, ajándékból
minden jóból
ki nem fogy soha!
Mikulás, Mikulás,
mindene de csudás:
legjobb a jó szíve,
ajándéknál
dúsgazdagabb
jósággal van tele!
Gazdag Erzsébet: Honnan jöttél Télapó
-Honnan jöttél, Télapó?
-Hóországból, hol a hó
hegyvastagnyi takaró,
a tenger meg hat akó.
Jegesmedve barátom
varrta meg a kabátom.
Kibélelte bundával,
hogy az úton ne fázzam.
Szarvasomat befogtam,
szíves szóval biztattam:
"úgy szaporázd a lábad,
szél se érjen utánad."
Meseország (világos)
Hóországgal határos.
S Meseországból az út
egyenesen ide fut.
Szerencsémre nyitva volt,
útközben egy mesebolt.
Jöttek elém tündérek,
megkérdezték mit kérek.
Gazdag Erzsi: Megjött a télapó
Szánon jött. A hegyeken
fenyők búcsúztatták.
Zsákját tükrös hegyi tón
vizilányok varrták.
Medvék mézet gyűjtöttek
nyár derekán néki.
S egy kosárban áfonyát
küldött az ősz néni.
Pirosszemű mókusok
mogyorója csörren.
S megcsendül a kicsi szán
csengője a csöndben.
Itt van már az udvaron.
Toporog a hóban.
Teli zsákja a tiéd,
dúskálhatsz a jóban.
Hull a hó
Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom,
Télapó zúzmarát fújdogál az ágon.
A kis nyúl didereg, megbújik a földön:
"Nem baj, ha hull a hó, csak vadász ne jöjjön!"
Parányi ökörszem kuporog az ágon,
Vidáman csipogja: "Süt még nap a nyáron!"
Télapó itt van
Télapó itt van,
Hó a subája,
Jég a cipője,
Leng a szakálla,
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
Két szarvas húzta,
Szán repítette,
Gömbölyű zsákját
Száz fele vitte.
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
Hull a pelyhes fehér hó
Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó!
Minden gyerek várva vár, vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró,
Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg Télapó!
Nagyszakállú Télapó, jó gyermek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig, kis cipőcske megtelik.
Megtölti a Télapó, ha üresen látja.
Hegyen, völgyön mély a hó
Hegyen, völgyön mély a hó -
lassan lépked Télapó.
Ősz szakállán dér rezeg,
Messzi földről érkezett.
Kampós botja imbolyog -
Puttonyába mit hozott?
Mindenféle földi jót:
Dundi diót, mogyorót.
Lassan lépked, mély a hó -
Siess jobban, Télapó!
Német dal: Ó szép fenyő
Ó, szép fenyő, ó, szép fenyő,
De jó hogy mindig zöldellsz!
Nem foghat rajta nyár, se tél,
Színt nem cserél a tűlevél.
Ó, szép fenyő, ó szép fenyő,
De jó hogy mindig zöldellsz!
Ó, jó fenyő, ó, jó fenyő,
Szép vagy te szemnek, szívnek.
Ha nap hevít, vagy hó ha hull,
Vidám zöld színed nem fakul.
Ó, jó fenyő, ó jó fenyő,
Szép vagy te szemnek, szívnek.
Ó, bölcs fenyő, ó bölcs fenyő,
Bár tudhatnánk a titkod!
Reményünk volna úgy örök
Mint zölded győz a tél fölött.
ó, bölcs fenyő, ó bölcs fenyő,
Bár tudhatnánk a titkod!
/Ford.: Fodor Ákos/
Fehér havas utakon...
Fehér havas utakon
Lassan lépeget.
Megzörgeti ablakod,
Vajon ki lehet?
Télapó, télapó
Jöjj el hozzánk már!
Minden kedves óvodás
Nagy örömmel vár.