Mikor fekszel, ő akkor kél.
Egyszer egész, máskor csak fél.
Nincsen tüze, mégis lámpás,
A vándornak szinte áldás.
(Hold)
Úton megyen, nem poroz,
Vízen megyen, nem csobog,
Nádon megyen, nem suhog,
Sáson megyen, nem susog,
Esõ éri, nem ázik,
Ha fagy éri, nem fázik.
Mi az?
(Napsugár)
Akkor vagyok legmelegebb, amikor hideg van. Akkor vagyok leghidegebb, amikor meleg van.
Mi az?
(A pince.)
Egy kis házban öt kis szoba sorakozik szépen, öt kis ember bújik oda melegedni télen.
Mi az?
(A kesztyű)
Kis koromban nyersen esznek, ízét adom a levesnek. Barátom a petrezselyem, egy csomóba kötik velem.
Mi az?
(A répa.)
Zöld istállóban fekete lovak piros szénát esznek.
Mi az ?
(A görögdinnye.)
Fehér pokróc egész földön, nem is szövik, az égből jön.
(Hó.)
Se oldala, se feneke, mégis megáll a víz benne.
(Felhő)
Se hárfája, se gitárja, mégis szól a muzsikája.
(Tücsök)
Melyik út nem porzik sose?
(Tejút)
Melyik kör lehet szögletes?
(Tükör)
Éjjel-nappal mindig jár, mégis egy helyben áll.
(Óra)
Szádba teszed, mégsem eszed, mi az?
(Kanál)
Akárhová vitték, mindig fejbeverték.
(Szög)
Vadonatúj, mégis lyukas, megfoltozzák, semmit sem ér.
(Szita)
Milyen fa van legtöbb a vásárban?
(Kofa)
Fúr-farag, de mégsem ács, kopog, mint a kalapács.
Fák orvosa, doktora, erdőben az otthona.Szürke szárnyú nagy madár, szürke lesz a nagy határ, ha ősszel a földre száll.
(Harkály)
Vízben élek, brekegek, ismertek-e, gyerekek? Szúnyoglábon élek, a gólyától félek.
(Béka)
Mit vesz az ember legtöbbet a piacon?
(Levegőt)
A füledbe zizegek, meg is csíplek, ha lehet.
(Szúnyog)
Édesanyád gyermeke, de neked nem testvéred, ki az?
(Te magad)
Két kezemmel füled fogom, s ott csücsülök az orrodon.
(Szemüveg)
Két szomszéd lakik egymás mellett. Mindent látnak, csak egymást nem láthatják. Ha a tükörbe pillantasz, kitalálod.
(Szem)
Melyik karó véd a hideg ellen?
(Takaró)
Csak becsukott szemmel láthatjuk, mi az?
(Álom)
Nyári réten virulok én a búzatáblában, szellő ringat, hajladozom piros szoknyácskámban.
(Pipacs)
Erdő mélyén, bokor alján elrejtőzve bólogat: hogy könnyebben rátaláljunk, illatával hívogat.
(Ibolya)
Kertben élek, illatozom, én vagyok a szépek szépe, Aki letép, jól vigyázzon, tövis karcol tenyerébe!
(Rózsa)
Selyempelyhes bóbitámat hordják a szelek, szétfújja egy szusszantással az ügyes gyerek.
(Pitypang)
Ágról ágra, fákról fára
Fürgén, vígan szökkenek,
Ám legvígabb akkor vagyok,
Hogyha diót törhetek.
Szeretem a mogyorót is,
A rügyet is megeszem!
Találjátok ki gyerekek,
Hogy mi lehet a nevem!
(Mókus)
Barlang mélye az én hazám,
Itt élem világom,
Télen alszom, nyáron meg a
Kerekerdőt járom.
Azt se bánnám, ha az erdő
Csupa mézzé válna!
Bár nem tudom, hogy akkor majd
Hol terem a málna?
(maci)
Fent lakom az égen, melegít a fényem, sugárból van bajszom, este van, ha alszom.
(Nap)